nke logo white

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az Apertus Nonprofit Kft. célja, hogy közszolgálati alapon, nyereségérdekeltség nélkül, magas szakmai színvonalon támogassa a közszolgálati továbbképzési rendszer – elsősorban informatikai – fejlesztését és működtetését, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati továbbképzéseinek megszervezését és fejlesztését.

Ugrás

Az előző rész tartalmából…

A sorozat második részében az e-szeminárium módszertani céljaival és a képzés folyamatával ismerkedtünk meg.Azt ígértük, legközelebb bemutatjuk az e-szeminárium tanulói és oktatói felületét, végül az alkalmazott esettanulmányok általunk használt típusairól lebbentjük fel a fátylat… Íme!

A szemináriumi felület hallgatói nézete

Azt már tudjuk, hogy a tanulócsoportok tagjai és az e-szeminárium vezetője csak elektronikus formában érintkeznek, minden esemény a szemináriumi felületen történik. A képzésben több tantárgy fut egyszerre, s valamennyihez tartozik e-szeminárium is, de az átláthatóság és az egyenletes leterhelés miatt az egyes tantárgyakhoz tartozó szemináriumokat nem egyszerre indítjuk. A hallgatói felületen a tantárgyakat különböző módon jelöljük, segítve ezzel a hallgató eligazodását a felületen. Más jelölést kapnak a folyamatban lévő kurzusok, megint mást a még el nem indított és a már lezárt szemináriumok. A tanuló saját tevékenységének nyomon követése egyszerű, hiszen minden információt lát, amely a tanulás tervezéséhez szükséges. Látja, hogy a kurzus melyik hetében jár, eddig hány szemináriumot teljesített és milyen eredménnyel, hogy melyik tantárgy foglalkozása következik, hány tananyagot dolgozott fel és mennyi van még hátra. Látja, hogy a szemináriumok teljesítésének mi a határideje. Már belépéskor látja azt is, hogy érkezett-e üzenete valamelyik szemináriummal kapcsolatban. A hallgatói nyitófelület tervezésekor minden kényelmi szolgáltatást igyekeztünk beépíteni, szem előtt tartva az egyszerű használatot, az átláthatóságot, az információk egyszerű hozzáférhetőségét, az ergonómiai és kényelmi szempontokat.

Ezt látja a hallgató, ha belép a tanulói felületre:

eva3.1

Feladatkiadás és feladatmegoldás a hallgatói felületen:

eva3.2

A hallgató az esettanulmány letöltése és elolvasása után írásbeli választ ad a felvetett problémára, minimum 1000, maximum 3000 karakter terjedelemben.

Mindeközben a szemináriumvezető…

eva3.3

A szeminárium vezetője négy szempont szerint – nyelvi, tartalmi, logikai és innovációs szempontból – értékeli a hallgató megoldását, továbbá legalább 1000 karakterben írásbeli, fejlesztő visszajelzést ad róla.

Az aktivitási időszak…

Az esettanulmányok megoldására megadott határidő letelte után valamennyi beküldött válasz megjelenik, és innentől kezdve minden hallgató elolvashatja csoporttársai megoldását, véleményt írhat hozzájuk, kiegészítheti általa fontosnak tartott, de a válaszban nem olvasott szempontokkal, megjegyzéseket tehet az adott válaszra. Ezt nevezzük aktivitási időszaknak. Ebben a szakaszban kezdődhetnek a szakmai viták, és alakíthatnak ki akár szakmai konszenzust is a hallgatók. A felületen látszik, hogy melyik megoldáshoz érkezett hozzászólás. A szakmai vitába a szeminárium vezetője is bekapcsolódik. Célunk az aktivitási időszak létrehozásával az volt, hogy valódi tanulói közösségek alakuljanak ki, a tanulócsoport tagjai egymást taníthassák és szakmai diskurzus alakuljon ki köztük.

eva3.4

Az esettanulmányok általunk használt típusai:

Az eset alapú tanulásról röviden már a sorozat első részében írtunk. Az általunk kidoglozott rendszer az esettanulmányok három alaptípusát különbözteti meg:

  • klasszikus esettanulmány
  • szimulációs vagy szituációs feladat
  • problémamegoldási feladat

Az e-szeminárium virtuális jellegéből adódóan a szimulációs és szituációs feladatokat ebben a foglalkozási formában nem alkalmazzuk, azok inkább a gyakorlati foglalkozásokon kapnak szerepet.

A klasszikus esettanulmányban rövid felütés után az adott döntési helyzet, dilemma, probléma kialakulásához vezető tények, események, lényeges körülmények leírása következik (rendszerint időrendi sorrendben). Az esettanulmányban minden részlet, háttér, információ fontos (földrajzi hely, időrendiség, az adott iparág helyzete, környezete, szabályozása stb.). Megjelennek az egymásra épülő események, az esetben szereplő érintettek (stakeholderek), illetve minden olyan tény, adat, információ, körülmény, amely a problémafelvetés értelmezésében és megválaszolásában támogatja a hallgatót, beindíthatja gondolkodását, segíti véleményalkotását. Az esettanulmányok rendszerint magukban foglalnak a feldolgozás és értelmezés szempontjából nem releváns részleteket is, annak érdekében, hogy az esettanulmányt feldolgozók megtanulják elkülöníteni egymástól a releváns és nem releváns információkat. Az esettanulmányban konkrét számok, adatok is szerepelnek, és ha szükséges, az esettanulmány mellékletében táblázatban össze kell gyűjteni az összes olyan adatot, amelynek feldolgozása elengedhetetlen az esettanulmány megértése szempontjából.

A problémamegoldó feladatok lényege, hogy olyan leírást, feladatot, szituációt mutasson a feldolgozónak, amelyre a választ, a megoldást nem tudja azonnal, a korábbi tapasztalatai és gyakorlata alapján megadni. A problémamegoldás kulcskérdése a probléma felismerése, esetleg a problémahelyzet átélése, illetve a problémaérzékenység. A problémamegoldás folyamatában ismert elemek biztonságos használata, az ismeretlen momentumok előbbiekkel való ütköztetése, a sejtéseink, a kérdések megfogalmazása mind elengedhetetlen lépések. Fontos mozzanata a problémamegoldásnak a sikertelenség okának feltárása, vagy az adott problémához hasonló egyszerűbb problémák keresése, önálló eljárások kialakítása, megoldási kísérletek kipróbálása stb.

A problémamegoldó esettanulmányoknak többféle típusát használjuk:

  •  analizáló feladatok
  •  szintetizáló feladatok
  •  analogikus feladatok
  •  gyakran előforduló élethelyzetek feldolgozása, ezekből általános tendenciák felvázolása, következtetések levonása, generalizáció
  •  döntési dilemma, döntések lehetséges következményeinek elemzése
  •  információgazdag szöveg értelmezése, lényegkiemelés
  •  hibás vagy rossz döntések elemzése, új megoldási javaslat kidolgozása
  •  egy adott társadalmi és/vagy élethelyzet többszempontú elemzése

Folyt. köv…

Sorozatunk utolsó részében a módszer bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatairól, az eddig megszervezett több mint 700 e-szemináriumról írunk röviden. Minden olvasót visszavárunk!


PallaiÉva

dr. Pallai Éva

Jogász, igazgatás-szervező, tréner, team coach, oktatás- és tanulás-módszertani szakértő, Apertus Kft. E-Learning Üzletágvezető.