nke logo white

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az Apertus Nonprofit Kft. célja, hogy közszolgálati alapon, nyereségérdekeltség nélkül, magas szakmai színvonalon támogassa a közszolgálati továbbképzési rendszer – elsősorban informatikai – fejlesztését és működtetését, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati továbbképzéseinek megszervezését és fejlesztését.

Ugrás

A grafika, mint tanulástámogató eszköz

A grafikust általában bohém, életvidám, de eléggé kezelhetetlen alaknak képzeljük, aki saját örömére rajzolgat. Hamarosan leszámolunk nemcsak ezzel a sztereotípiával, hanem azzal is, hogy rajzolni bárki tud!

„Szép az, ami érdek nélkül tetszik”

Egy grafika, rajz, vagy animáció sosem értelmezhető kizárólag annak alapján, hogy valakinek tetszik-e vagy sem. Ezek a képek mindig valamilyen jól meghatározató céllal készülnek. A cél persze lehet akár a puszta esztétikai élvezet is, de ez a legritkább eset. Többnyire arról van szó, hogy van egy tananyag, amely tartalmazza azokat a tudáselemeket, amelyeket a tanulónak el kell sajátítania, és ehhez társul egy oktatási módszertan – hogyan tudja ezt a legkönnyebben megtanulni? – és egy keret: az e-learning. És csak ekkor kerül a képbe a grafikus (egyelőre maradjunk ennél a megnevezésnél, bár a későbbiekben látni fogjuk, hogy a dolog ennél sokkal bonyolultabb), akinek az a legfontosabb feladata, hogy segítse és támogassa a tanulót. Nem új keletű dolog ez, minden nyomtatott tankönyv így működik.

Az online környezet viszont olyan új lehetőségeket adott a kezünkbe, amelyekkel sokkal erőteljesebb hatást tehetünk a befogadóra. Átütő erejű vizuális felületeket lehet készíteni, amelyek adott esetben még mozognak is. A vizualitás által elért érzelmi hatás az, amire a grafikus épít, ez az, ami erősíti a bevésődést. Márpedig a cél végső soron éppen ez. Az e-learning tananyagokban használt minden vizuális elemnek az a szerepe, hogy információt hordozzon, erősítse vagy kiegészítse a mondanivalót, kiemelje a lényeget, vagy hozzátapadjon egy tanulási elemhez, és ezzel segítse, hogy az adott információ a befogadó rövid távú memóriájából átkerüljön a hosszú távúba.

A szakma szabályai és a szervilitás

Mert ez ilyen. Mind a kettő napi szinten irányítja a grafikus kezét. A tipográfia, az aranymetszés szabályai, a modern UX/UI alapelvek ugyanannyira meghatározzák a készülő terméket (legyen az kiadvány, infografika, kollázs, animáció vagy bármi más), mint a megrendelő szándéka és igényei. E két elvárás között lavírozik a grafikus, mikor megtervez egy grafikát vagy storyboardot készít egy animációhoz. Szakmai elvek döntik el például egy infografika esetében a szövegek optimális mennyiségét, de a betűtípusokat, a színhasználatot és az arányokat is. Vagyis semmiképp nem a szubjektiv megítélés! Ezek nem légből kapott ötletek („mert ez jól néz ki”). Konkrét szakmai szabályrendszerek írják le, hogyan kell egy feladatot profin megoldani. Amikor tehát befogadóként nézünk egy grafikát, akkor az általunk érzékelt szépség mögött mindig egy tudatos grafikai tervezési folyamat és egy konkrét érvrendszer húzódik meg. Ezért van az, hogy nézőként sokszor tetszik (vagy éppen hogy nagyon nem tetszik) egy grafika, de nem tudjuk pontosan megmondani, hogy miért. A durván 600 éves tipográfiai szabályok ugyanis nem áthághatóak. Pontosabban: át lehet őket hágni, csak nem érdemes, mert az eredmény biztosan rosszabb lesz, mint amilyen lehetne.

A szervilitás kifejezés esetleg elsőre túl erős, de tényleg erről van szó! Hiszen a grafikus nem a saját elképzelése szerinti szépet alkotja meg, hanem egy magasabb prioritású szempontot szolgál ki. Ilyen értelemben „jó szakmunkásként” mi csak a megrendelői szándékot teljesítjük, miközben megpróbáljuk azt összeegyeztetni a szakma elveivel és szabályaival is.

A grafika egyrészt kiszolgálja a tanulási célt, másrészt kiegészíti a tartalmakat a saját nyelvén. Ez persze egyenrangúságot feltételez a tananyag készítői között. Öncélú alkotások nem támogatnak semmilyen tanulási célt, nem segítik a tanulót az összefüggések megértésében. Az öncélú grafika ezért nem lehet több, mint dísz a karácsonyfán. Az e-tananyagok is akkor tudnak organizmusként működni, ha a bennük lévő atomok (szövegek, ábrák, feladatok) képesek egy közös célt szolgálni. Minden elem meghatározott szerepet lát el a működésben, és a megfelelő ponton az előtérbe kerülve teljesíti feladatát: tudást ad át, kompetenciát fejleszt vagy attitűdöt formál.

design 

A szakmai területek szétválasztása

Fontos, hogy egy adott grafikustól mindig adott típusú terméket várunk el. A „grafikus” kifejezés így általánosan már csak azért sem állja meg a helyét, mert egészen más terméket állítanak elő az egyes szakágak, a különböző szakágakhoz pedig egészen más tudás szükséges. Ez a tudás egyrészt velünk született tehetségünkből, másrészt a szakma szabályainak ismeretéből adódik. Példaként említhetünk az aranymetszés szabályaitól a betűhasználati és keverési szabályokon át a dinamikáig mindent, ami befolyásolja egy produkció előállítását.

Vannak designerek (általában őket szokás grafikusnak nevezni), akik elsősorban terveznek, vagyis ők készítik el az adott grafikákat vagy tervezik meg a felületeket. A logókat, háttereket, grafikákat és infografikákat is ők készítik, mivel erős arányérzékkel terveznek, és erős a tipográfiai érzékenységük is. Vannak illusztrátorok, akik elsősorban karaktereket és ezekre épülő narratív anyagokat, például képregényeket készítenek. Ők szabadkézi rajzban nagyon jók, így sokféle stílusú és hangulatú karaktert és történetet tudnak megalkotni. Az animátorok az előző két szakág által elkészített nyersanyagokkal dolgoznak, vagyis aránylag keveset terveznek. Ők mozgatják meg a karaktereket, és ők készítik el a designer terve alapján az ún. kinetikus tipókat (kinetic typography) is. Vannak még (sok egyéb műfaj mellett) a montírozók és a tördelők, de ők jellemzően nem az e-learning területén dolgoznak.

Összegzés

Mindezek az összefüggések tudnak egy elektronikus tananyagot valóban komplex rendszerré tenni. Így szolgálják azt a célt, amiért készültek. A különböző alkotóelemek egymással szimbiózisban, de a maguk nyelvén beszélnek a tanulóhoz. A modern felületek és eszközök használata azonban újabb kérdéseket vet fel, már a tananyag tervezési fázisában is. Mert virágozhat minden virág – de nem ugyanabban cserépben!


LászlóZoltán

László Zoltán

Apertus Nonprofit Kft Tartalomfejlesztési Osztályának vizuális művészeti vezetője, art director.